



| ve iz | : ve o zaman, olduğu zaman |
| yerfeu | : yükseltir |
| ibrâhîmu | : İbrâhîm |
| el kavâide | : temeller |
| min el beyti | : evden (evin) |
| ve ismâîlu | : ve İsmail |
| rabbe-nâ | : Rabbimiz |
| tekabbel | : kabul buyur |
| min-nâ | : bizden |
| inne-ke | : muhakkak ki sen, şüphesiz sen |
| ente | : sen |
| es semîu | : hakkıyla işiten |
| el alîmu | : hakkıyla bilen |

